20 DEC 2023 · A kulturális szervező és egyetemi oktató fontosnak tartja, hogy az értelmiségiek megszólaljanak a közügyekben, mert minden rendszernek szüksége van a visszajelzésre a fejlődéshez. Debrecen kultúrpolitikájában kulcsfontosságúnak tartja a kisközösségek erősítését, mert ők tudnak védőhálót képezni a nagy intézmények számára is. Mint mondta, nélkülük halálugrás minden nem popkulturális próbálkozás. A Debreciner Podcast harmadik évadának hatodik adásában Lakó Zsigmonddal, a Debreceni Egyetem Olasz Tanszékének oktatójával, az egyetem bölcsészettudományi karán működő Művészeti Központ igazgatójával, a Velencei Képzőművészeti Biennále magyar pavilonjának koordinátorával, a Debreceni Egyetemi Színház vezetőjével és a Magyar Szín-játékos Szövetség alelnökével beszélgetett Miklovicz-Nyikos Mónika és Polgár Tóth Tamás, a Debreciner újságírói. Lakó Zsigmond kifejtette, az egyetemi Művészeti Központ egyik célja, hogy a hallgatók eljussanak a debreceni kulturális intézményekbe, másrészt a művészeten keresztül elérhető készségeket sajátítsanak el. Úgy látja, nincs szükség Debrecenben színház- és filmművészeti egyetemi képzésre, mert a túlképzés miatt a kikerülő hallgatók nem kapnának állást. Ő szervezte a Modemben azt a beszélgetést (https://www.debreciner.hu/cikk/14791_techno_kell_a_nemeteknek_debrecenben_kultura_unikum), amelyen egyes szereplőktől elhangzott: a fiataloknak hivatástudatból kell foglalkozniuk a kultúrával akkor is, ha nem fizetik meg őket. Lakó Zsigmond szerint elvárható, hogy a kulturális szférába bekerülő fiatalok legalább kelet-európai szinten tisztességesnek számító fizetést kapjanak, amelyből meg lehet élni. A debreceni kultúrpolitikával szerinte az a gond, hogy nem segíti eléggé a kulturális kisközösségeket, úgy véli, ez is szerepet játszhatott az önkormányzat elmúlt években megfigyelhető sorozatos kudarcaiban a nemzetközi pályázatok terén. Hangsúlyozta, a nagyobb intézményeket is a kultúrával foglalkozó kisközösségek tartanák a felszínen. Mint mondta, szükség lehet a cégek bevonására is a finanszírozásba. A podcastunk folytatásához olvasóink és hallgatóink támogatására van szükségünk. Amennyiben szeretnének még több ilyen adást hallgatni, kérjük, fizessenek elő online újságunkra! https://elofizetes.debreciner.hu/ A Debreciner Podcast korábbi műsorait itt találod. https://www.debreciner.hu/cimke/Debreciner%20Podcast Ajánljuk!

14 DEC 2023 · Hogyan vegyük észre, ha valami nincs rendben egy kisgyereknél? Kit kell keresni a térségben, Debrecenben? Mi az a fogyatékosság? Mi a Magyarországon képzett, de sokfelé a világban alkalmazott konduktorok feladata, s mi a Pető-módszer? Mennyire gondoskodó az állam? S még sok egyéb kapcsolódó téma kerül terítékre mintegy egyórás beszélgetésünk során. „Amikor a plafonra szegezett szeme rám téved, akkora erőt, löketet ad. Egyszerűen csak ez, hogy egyszer rám nézett.” A Debreciner Podcast harmadik évadának ötödik adásában Keresztes Adrienn konduktor-tanítóval beszélget Miklovicz-Nyikos Mónika és Koppányi Szabolcs, a Debreciner újságírói a sérült vagy halmozottan sérült gyermekek ellátásáról, korai fejlesztéséről, felnőttkori lehetőségeikről Debrecenben. A Hajdú-Bihar Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálatnál dolgozó Keresztes Adrienn a ma már Semmelweis Egyetem Pető András Karnak nevezett, ám sok éven át csak Pető Intézetként ismert oktatási intézményben szerzett diplomát. Az itt egyebek mellett elsajátított Pető-módszert is alkalmazta mind Magyarországon, mind Németországban, ahol Hamburgban, majd Kölnben is dolgozott, még hazánk 2004-es európai uniós csatlakozása előtt. Ahogyan Keresztes Adrienn mondja, a Pető-módszer szerint dolgozik, s munkájában „benne van egy kicsit a szomatopedagógia, a pszichológia, a gyógytorna, a gyógypedagógia is, vagyis minden, ami a központiidegrendszer-sérült gyerekek ellátásához, fejlesztéséhez szükséges”. Mint beszélgetésünkből kiderül, a szakember szerint egy többé-kevésbé jól működő rendszerbe kerül minden olyan kisgyerek Magyarországon, akinek akár már a terhesség alatt vagy a születése után nem sokkal bármiféle fejlődési rendellenessége tapasztalható. A rendszerbe bekerülés első fázisa a gyermekorvos és a védőnő, na meg maga a szülő általi észlelés. Ha akár kinézetében, akár viselkedésében furcsát vesz észre valaki a gyermeken, jelezni kell, és szakemberek döntik el, szüksége van-e korai fejlesztésre. Amennyiben igen, akkor lépnek be a képbe például a konduktorok is, mint Adrienn. Szó esik a podcastban a társadalmi befogadásról, a többségi társadalom és a bármilyen fogyatékkal rendelkezők közötti viszonyról, s arról, hogy már kisgyerekként el kell kezdeni az elfogadásra nevelést. „A fogyatékosnál sem hiányzik semmi, csak éppen vannak dolgok, amikben segítenünk kell őket, hogy megtehessék” – vallja a szakember, ahogyan azt is, hogy egy kisgyerek még teljesen fogékony az ilyen elfogadásra, „ő sokszor csak egy játszópartnert lát egy fogyatékkal élő társában, akivel kapcsolatban, ha elmondják neki, hogy miben más, egyszerűen megérti és nem tartja furcsának később sem”. A podcastunk folytatásához olvasóink és hallgatóink támogatására van szükségünk. Amennyiben szeretnének még több ilyen adást hallgatni, kérjük, fizessenek elő online újságunkra! https://elofizetes.debreciner.hu/ A Debreciner Podcast korábbi műsorait itt találod. https://www.debreciner.hu/cimke/Debreciner%20Podcast Ajánljuk!

7 DEC 2023 · A gyermekbántalmazás olyan téma, amiről nehéz beszélni, akár a fiataloknak, akár a felnőtteknek. Mindenképp fontos azonban felhívni rá a figyelmet, tudatosítani kell, hogy jelen van a mindennapjainkban is. Érzékenyíteni kell a társadalmat, hogy felismerjük a problémát, és ha szükséges, tudjunk segítséget kérni és segítséget nyújtani. A Debreciner Podcast harmadik évadának negyedik adásában Ivancsó Rebeka Anna gyermekpszichológus volt az egyik vendégünk, aki foglalkozik bántalmazott gyermekekkel, korábban a Debreceni Kultúrfórum eseményén tartott előadást a bullyinggel kapcsolatban. Nagy Kírát, a Csokonai Színház magánénekesét és Wessely Zsófiát, a Csokonai Színház színművészét is meghívtuk, ők már évek óta gyermekbántalmazással kapcsolatos osztálytermi előadásokat visznek oktatási intézményekbe. Ezeken az alkalmakon beszélgetnek is a résztvevő diákokkal, akiket érintett valamilyen formában a gyermekbántalmazás. A beszélgetésünk során igyekeztünk meghatározni, mit is jelent a bullying, miben különbözik a családon belüli erőszaktól, esetleg hogyan kapcsolódik a kettő egymáshoz. Szóba került az is, hogy a fiatalok, akiket valamilyen bántalmazás ér, tudnak-e beszélni valakivel erről, kihez tudnak fordulni, illetve egyáltalán kinek a felelőssége-feladata, hogy segítséget nyújtson az érintetteknek. Vendégeink szerint az oktatásban is jobban meg kellene jelennie ezeknek a témáknak, akár https://www.google.com/search?lr=lang_hu&sca_esv=588766249&biw=1536&bih=747&tbs=lr:lang_1hu&sxsrf=AM9HkKnPLAgZe10zUW6OCuDq6O_om_0crA:1701963799198&q=ment%C3%A1lhigi%C3%A9n%C3%A9s&spell=1&sa=X&ved=2ahUKEwioqa-d1f2CAxUrnf0HHUMcCkQQBSgAegQICBAC órákkal is jobban fel lehetne hívni erre a figyelmet, hogy a fiatalok is érzékeljenek egy-egy ilyen helyzetet, tudják, hogyan kell reagálni. Végül szó volt arról, hogy ha nem kezelnek egy ilyen problémát, akkor az milyen hatással lehet az emberek későbbi életére. Ennek kapcsán nagyon fontos, hogy merjenek kapcsolódni, merjenek beszélni a gyerekek a problémáikról, hiszen nincsenek egyedül. A podcastunk folytatásához olvasóink és hallgatóink támogatására van szükségünk. Amennyiben szeretnének még több ilyen adást hallgatni, kérjük, fizessenek elő online újságunkra! https://elofizetes.debreciner.hu/ A Debreciner Podcast korábbi műsorait itt találod. https://www.debreciner.hu/cimke/Debreciner%20Podcast Ajánljuk!

28 NOV 2023 · Megállíthatóak-e még a debreceni akkuberuházások? Ehető marad-e a mikepércsi kiskertekben termelt zöldség? Mi lesz az ivóvízzel, a termőfölddel és a levegővel? Hogyan alakulhat át Debrecen és környezete az erőteljes iparosítás következtében? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ szakértők társaságában. Október 19-én nyitott szerkesztőségi ülést tartott a Debreciner, amelyen vendégül láttuk Fábián István vegyészprofesszort és Fucskó József közgazdászt, akiket a debreceni akkumulátorgyártásról kérdeztünk. A szakértőkkel közönség előtt folytatott beszélgetést Polgár Tóth Tamás, a Debreciner újságírója. A felvételt most a Debreciner Podcast harmadik évadának harmadik adásaként azok is meghallgathatják, akik nem vettek részt az eseményen. A közönségkérdéseket és az azokra adott válaszokat technikai okokból hagytuk ki az anyagból. A két szakértővel beszélgettünk a CATL, az Eve Power és az ezekhez kapcsolódó más beruházások várható társadalmi, gazdasági és környezeti hatásairól. Fábián István, a Debreceni Egyetem vegyészprofesszora, az intézmény korábbi rektora színjátéknak nevezte a kormány kommunikációját, miszerint az akkumulátorgyártóknak a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelniük. A szakértő szerint továbbá „humbug”, hogy az akkugyárak nagy mennyiségben használnának fel tisztított szennyvizet. Fucskó József, a Magyar Környezetgazdasági Központ ügyvezető igazgatója szerint bérfelhajtó ereje lesz az akkumulátorgyártásnak, de a vendégmunkások megjelenése okozhat társadalmi feszültségeket. A közgazdász felhívta a figyelmet arra, hogy az engedélyezési eljárás során a hatóság nem válaszolt a vízmű igazgatójának kérdésére, miszerint milyen anyagokra bomlik le a gyártás során használt környezetszennyező, magzatkárosító hatású NMP oldószer. A podcastunk folytatásához olvasóink és hallgatóink támogatására van szükségünk. Amennyiben szeretnének még több ilyen adást hallgatni, kérjük, fizessenek elő online újságunkra! https://elofizetes.debreciner.hu/ A Debreciner Podcast korábbi műsorait itt találod. https://www.debreciner.hu/cimke/Debreciner%20Podcast Ajánljuk!

14 NOV 2023 · Áfra János úgy látja, a ChatGPT egyelőre nem fogja elvenni a költők kenyerét, mert olyanok a versei, mint egy 13-14 éves fiatalnak. Arról is beszélt, szerinte a magyar társadalmat áthatják a kirekesztés gesztusai, ennek a leküzdéséhez pedig szükség lenne arra, hogy az emberek merjenek konfrontálódni a környezetükkel, akár a saját családjukkal is. Szeptember 30-án jelent meg Áfra János Debrecenben élő költő negyedik önálló verseskötete, az Omlás. A Debreciner Podcast harmadik évadának 2. adásában ebből az alkalomból beszélgettek a szerzővel Miklovicz-Nyikos Mónika és Polgár Tóth Tamás, a Debreciner újságírói. Áfra János az új kötetét nem tartja zöld könyvnek, mivel annak nem az a célja, hogy megmondja, hogyan legyen valaki környezettudatos, inkább nyugtalanságot akar kiváltani az olvasóban. A költő elmondta, foglalkoztatta többek között az a zavarodottság, amely azért áll elő, mert az emberek nem tudnak szűrni a rájuk ömlő információk között. „Belefuthatunk óriási hülyeségekbe, és képesek vagyunk ezekre a hülyeségekre építeni aztán döntéseket” – fogalmazott. Kijevi kórházi élményei mellett Áfra beszélt arról is, hogy „csernobili gyereknek” tartja magát, ugyanis gyomorszájszűkülettel és dongalábbal született, egy évvel az atomerőmű-baleset után. „Ezek a helyzetek bármikor megismétlődhetnek körülöttünk, ez a szörnyű. Valójában a háborúban is egyéni döntések befolyásolják azt, hogy hogyan alakul egész nemzetek sorsa” – magyarázta. Vadászok címmel olvasható a kötetben Áfra János tatárszentgyörgyi romák elleni gyilkosságról írt verse. A költő szerint a magyar társadalmat máig áthatják a kirekesztés gesztusai: nemcsak etnikai vonatkozásban, hanem a szexualitással és nemi identitással összefüggően is. Úgy látja, a művészet a maga szintjén tud tenni ezek ellen, reagálni a problémákra. „Sokkal több minden köt össze bennünket, akár etnikai csoportokat, akár nemzeteket, mint ami elválaszt” – mondta. A podcastunk folytatásához olvasóink és hallgatóink támogatására van szükségünk. Amennyiben szeretnének még több ilyen adást hallgatni, kérjük, fizessenek elő online újságunkra! Itt: https://elofizetes.debreciner.hu/ A Debreciner Podcast korábbi műsorait itt találod: https://elofizetes.debreciner.hu/ Ajánljuk!

7 NOV 2023 · A státusztörvény elfogadása után sokan elvesztették a lendületüket. A PDSZ országos választmányi tagja és az EDF egyik debreceni tagja szerint az emberek úgy érzik, nem tudnak változtatni a jelenleg helyzeten. A Debreciner Podcast harmadik évadának első adásában az oktatásról beszélgettünk, vendégeink Vályogosné Váradi Zsuzsanna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja, és Matkó Mónika, az Egységes Diákfront (EDF) debreceni szervezetének tagja voltak. A jelenlegi helyzetről beszélgettünk: milyen változásokat észlelnek a pedagógusok és a diákok részéről a státusztörvény elfogadását követően. Vályogosné Váradi Zsuzsanna szerint rendszerszintű az oktatás problémája, a státusztörvény ennek lett egy szimbóluma. A PDSZ országos választmányi tagja úgy látja, egyre többen hagyják el a pedagóguspályát. Matkó Mónika a diákok nézőpontját képviselte, ő azt tapasztalja, a fiatalok körében kevésbé népszerű téma a közélet és a státusztörvény. A diákok tudnak a státusztörvény létezéséről, de nem igazán foglalkoztatja őket, ezért nehéz megmozgatni őket. Összességében a diákok és tanárok részéről is azt látják, hogy egyfajta apátia jellemzi őket. A tanárok azért nem mernek felszólalni, mert félnek a retorzióktól. A diákok pedig nem látják, hogy tudnának változtatni az oktatás jelenlegi helyzetén: „elveszett a motiváció”. A beszélgetést azon a héten vettük fel, amikor a „7 igenes népszavazás” még zajlott, mivel ez az oktatáshoz kapcsolódik, ez is szóba került. A podcastunk folytatásához olvasóink és hallgatóink támogatására van szükségünk. Amennyiben szeretné-nek még több ilyen adást hallgatni, kérjük, fizessenek elő online újságunkra! Itt: https://www.youtube.com/redirect?event=video_description&redir_token=QUFFLUhqblRTWXRXTW9rdnhwT2k5ZHpOdjhtQ2RiTUNDQXxBQ3Jtc0tuLXQ3LTZ1WGJGMVRWRnJTTktWUDU4SzFhbUpKQ0E2MXlWQ2hYUHk3S3BVZnhwNXVnWTFoNXVzcTdPNDdwNkFtc0dKMkJaNFBJNWlHUjJJOEJEWDE5QXdPd1dvY3BVaU15WkxfLVpHVHB1dWZrQWZ5bw&q=https%3A%2F%2Felofizetes.debreciner.hu%2F&v=8XLGQWX4br8 A Debreciner Podcast korábbi műsorait itt találod: https://elofizetes.debreciner.hu/ Ajánljuk!

7 JUN 2023 · A TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) debreceni irodavezetője szerint komoly probléma a városban, hogy valaki szinte egészségesen megy be egy egészségügyi intézménybe, majd meghal. Mint mondta, egyre többen keresik meg őket ilyen ügyekkel. A Debreciner Podcast második évadának 17. adásában Jakkel Barbarával, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogászával, a szervezet debreceni munkatársával beszélgetett Polgár Tóth Tamás, a Debreciner újságírója. Jakkel Barbara elmondta, több gyülekezési jogi ügyük volt már Debrecenben, tartottak jogsegélyt a tiltakozó diákoknak, valamint sokan keresték már őket a városba tervezett akkumulátorgyárakkal kapcsolatban. A TASZ jogászától azt is megtudtuk, mi lett a sorsa az eljárás alá volt debreceni katás tüntetőknek. Mint mondta, a hatóságok egyes ügyekben pozitívan, míg máskor negatívan reagálnak a TASZ megjelenésére. Előfordul, hogy nagyobb odafigyeléssel, komolyabb jogi megalapozottsággal hozzák meg a határozataikat, miközben rendszeresen tapasztalják azt is, hogy a szervezet részvételével zajló ügyeket nem veszik annyira komolyan. Jakkel Barbara úgy látja, egy jogvédő szervezet működése normális esetben akár legitimálhatná is egy kormányzat működését, az aktuális magyarországi hatalom azonban nem partnerként tekint a TASZ-ra, hanem – más civil szervezetek mellett – vegzálja őket. A podcastunk folytatásához olvasóink és hallgatóink támogatására van szükségünk. Amennyiben szeretnének még több ilyen adást hallgatni, kérjük, fizessenek elő online újságunkra! Itt: https://www.youtube.com/redirect?event=video_description&redir_token=QUFFLUhqbGtlS3BVd0IycVJ0Z1pqRUNDaDlkZjcyVnkxQXxBQ3Jtc0ttUXI2MXBxa1RiX1BQVE10ZkNURWEzdzNKc1QydkJDZXpRUkxINkIxT0U0QURTb05maG1jZTdEdGN4RVhIZE9CM01jaE03MTNxRDNsMjZJck1fbllhWkVZOTVDV1VRTWR1d2xrM29BRllBRmcyd3ZtRQ&q=https%3A%2F%2Felofizetes.debreciner.hu%2F&v=Yen-hyeYNYQ A Debreciner Podcast korábbi műsorait itt találod: https://www.debreciner.hu/cimke/Debreciner%20Podcast Ajánljuk!

24 MAY 2023 · Brüsszelből dolgozna a magyar civilekért a debreceni stand-upos. Úgy látja, az emberek egy része nem fogja fel, hogy az állam az adófizetők pénzéből gazdálkodik, a többiek pedig átlépnek a problémán, mondván: „Gyurcsány jobb volt?”. A Debreciner Podcast második évadának 16. adásában Tóth Imre „Bruti” debreceni humoristával, zenésszel beszélgetett Polgár Tóth Tamás, a Debreciner újságírója, valamint Porcsin Zsolt újságíró, lapunk főszerkesztője. A podcastban Bruti beszélt arról, hogyan kezdett el a humorból pénzt keresni, milyen előnyei vannak a stand-uposokat tömörítő szervezeteknek, és ő miért lépett ki egyből. Úgy látja, egy Debrecen méretű városban lehetne állandó stand-up klub, de ebbe pénzt kellene fektetni, a fellépőket ugyanis meg kell fizetni. Szerinte Magyarországon egy hozzá hasonló megosztó humorista nem lesz igazán nagy név, ez a stílus ugyanis nem elég populáris ehhez. Bruti most arra készül, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya párt színeiben európai parlamenti képviselő lesz, amennyiben a párt eléri a bejutáshoz szükséges 5 százalékot a 2024-es EP-választáson. A humorista beszédet mondott május 23-án az LMP akkumulátorgyárak elleni tüntetésén Debrecenben. A podcast felvétele hetekkel ezen esemény meghirdetése előtt történt, ezért ezt a megnyilvánulását nem érintettük a beszélgetésben. A podcastunk folytatásához olvasóink és hallgatóink támogatására van szükségünk. Amennyiben szeretnének még több ilyen adást hallgatni, kérjük, fizessenek elő online újságunkra! Itt: https://elofizetes.debreciner.hu/ A Debreciner Podcast korábbi műsorait itt találod: https://www.debreciner.hu/cimke/Debreciner%20Podcast Ajánljuk!

16 MAY 2023 · Két Hajdú-Bihar megyében praktizáló szülészeti szakemberrel folytatott beszélgetésben olyan témákat érintünk, mint az otthonszülés, a szülészeti erőszak és az önrendelkezés joga a nők esetében. A vendégeink kiemelték a párbeszéd fontosságát az orvosok, a dúlák, a páciensek és a várandósok között. A hajdú-bihari szülészeti ellátás minősége és az orvosi-szülői oldalról kibontakozó trendek is szóba kerültek. Az adásból tájékozódhatnak a szülés előtt állók és segítséget kaphatnak azok a nők, akik szeretnék feldolgozni a szülésük során szerzett tapasztalataikat. A https://www.debreciner.hu/cimke/Debreciner%20Podcastmásodik évadának 15. adásában két Hajdú-Bihar megyében praktizáló szülészeti szakemberrel beszélgetett Könnyü Hella munkatársunk. Az adásban körbejárjuk a napjaink szülészeti-nőjogi kérdéseit Ferenczi Gabriella dúlával és perinatális szaktanácsadóval és Zákány Zsolt szülész-nőgyógyásszal. Az elmúlt években egyre inkább teret nyer az, hogy beszélgessünk nyíltan a szülés-születés körüli eseményekről, és olyan szervezetek is egyre nagyobb nyilvánosságot kapnak, mint a http://masallapotot.hu/vagy az https://emmaegyesulet.hu/A Másállapotot tavaly májusban második alkalommal szervezett tüntetést https://youtu.be/BLMQqiIzxnYcímmel a szülészeti erőszak ellen. Az EMMA Egyesület egy olyan sorstársi közösség, amely az anyákat támogatja önsegítő csoportokban, https://emmaegyesulet.hu/emma-vonal/is fenntart, amelyet képzett önkéntesek üzemeltetnek. Beszélgettünk olyan, a társadalmat és szakmát is megosztó kérdésekről, mint az otthonszülés és a szülészeti erőszak kérdése, de tágabb, a társadalom egészére vonatkozó témákkal is foglalkoztunk: hozhatnak-e önállóan döntést a nők a saját testükről hazánkban? Zákány Zsolt hangsúlyozza, hogy meg kell értenie minden szereplőnek egymást, és kialakítani a párbeszédet az orvosok, a dúlák, a páciensek és a várandósok között. Mindkét szakember egyetértett abban, hogy a hálapénz eltörlése támogatandó kezdeményezés, viszont Ferenczi szerint a folyamat siettetésének az lett eredménye, hogy a nők elvesztették azt a kevés biztonságérzetüket is, amit a fogadott orvos vagy épp szülésznő jelentett. Megismerjük, hogy a hajdú–bihari, főként a debreceni szülészeti ellátás minősége hol helyezkedik el az országos „ranglistán”, és milyen trendeket látnak kibontakozni az orvosi és szülői oldalról a szakemberek. Az adásból kiderül az is, hogy milyen irányban érdemes elindulni a szülés előtt állóknak, ha tájékozódni szeretnének, de segítséget kaphatnak azok a nők is, akik úgy érzik segítségre van szükségük a szülésük során átélt tapasztalatok feldolgozásában.

4 APR 2023 · Február 18-án rendezték Debrecenben a koronavírus-járvány kezdete óta az első olyan slamversenyt, amelyen városi bajnokot hirdetett a DebreSlam. A Debreciner Podcast második évadának 14. adásában az est döntőseivel, a győztes Kassai Kristóffal és a második helyezett Thomka Balázzsal beszélgettek Miklovicz-Nyikos Mónika és Polgár Tóth Tamás, a Debreciner újságírói. A slammerek úgy látják, sok fiatalból hiányzik a forráskritika, nehezen tudják eldönteni, hogy kinek higgyenek a médiában. Kassai Kristóf úgy látja, a magyarországi slam közösségnek van egy hierarchiája, egyes előadókat teljesítmény nélkül is elismernek. Szerinte ugyanakkor ez a jelenség Debrecenben még nincs meg. Thomka Balázs szerint Debrecenben még nincs olyan kialakult közösség, mint például Miskolcon vagy Szegeden, ahol rendszeresebben tartanak slam poetry esteket. A podcastunk folytatásához olvasóink és hallgatóink támogatására van szükségünk. Amennyiben szeretnének még több ilyen adást hallgatni, kérjük, fizessenek elő online újságunkra! Itt: https://elofizetes.debreciner.hu/ A Debreciner Podcast korábbi műsorait itt találod: https://www.debreciner.hu/cimke/Debreciner%20Podcast Ajánljuk!